2010. május 2., vasárnap

mese a kis Gömböcről...

A Gömböc egy magyar fejlesztésű háromdimenziós test, melynek specialitása, hogy összesen két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van. A stabil helyzet az, amit a képek mutatnak; az instabil ugyanez fejjel lefelé fordítva. Itt elvben meg tudna állni, de bármely kis mozgás kibillenti ebből a helyzetből.
A találmány konstruktív bizonyítása Vlagyimir Igorjevics Arnold orosz matematikus 1995-ös sejtésének, mely szerint létezik olyan homogén test, melynek négynél kevesebb egyensúlyi pontja van. Ezt a tulajdonságot nevezik úgy is, hogy a test mono-monostatikus.Várkonyi Péter és Dr. Domokos Gábor a BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének oktatói fedezték fel ezt a különleges tulajdonságú testet, s munkájuk felkerült a tekintélyes Mathematical Intelligencer folyóirat címlapjára is 2006 őszén (ahol 1979 óta első alkalommal szerepelt egy magyar felfedezés).
A gömböc formája rendkívül érzékeny, egy 10 cm átmérőjű Gömböc mérettűrése 0,01 mm-es tartományban kell legyen ahhoz, hogy a matematikailag igazolt forma a valóságban is működjön. Ezt a követelményt jelenleg legjobban a számítógéppel vezérelt marás segítségével lehet megvalósítani, és ez a forma nem egyértelmű megoldása a problémának.
A gömböc egyensúlyi tulajdonságai akárcsak több páncélos állaté alakult ki. Ez segíti őket abban, hogy vissza tudjanak fordulni, ha hátukra fordítják őket; nekik csak egy kicsit kell elmozdulniuk, a többit elvégzi a gravitáció. Domokos és Várkonyi egy évet töltött teknősök méregetésével a Budapesti Állatkertben, a Magyar Természettudományi Múzeumban és különböző állatkereskedésekben. A Kutatók első biológigai cikküket ötször dobták vissza, míg végül megjelenhetett a Proceedings of the Royal Societyben, vagy a Nature-ben és a Science-ben.Érdekesség, hogy nem találtak máshol gömböcöt a természetben. Talán azért, mert a gömböc egy idealizált homogén test - bár az egyensúly visszanyerése fontos, a robotikában egyszerűbb az alsó részt nehezebb anyagból csinálni.
Az első gömböc 2006 nyarán készült számítógéppel vezérelt lézerek segítségével. A jelenleg használható anyagok: AlMgSi ötvözet, sárgaréz, márvány, plexiüveg. Az egyensúlyi tulajdonságokat mind a gömböc, mind a felszín tökéletlenségei befolyásolják. Ha egy gömböc megsérült, akkor olcsóbb újat gyártani, mint a sérült példányt kijavítani. Bár elméletben akármilyen gömböc képes visszatérni a stabil egyensúlyi állapotba, a sérült gömböcök közül mindig a nagyobb vagy nehezebb darabok őrzik meg ezt a tulajdonságot a legjobban.
A gömböc bejegyzett márka és védjegy, és Domokos vállalata az egyetlen gyártó. Szokásos méretük 10 cm, és mindegyikük megkapja a Gömböc logót és a sorozatszámát. A kis mérettűrés és a kevés megrendelés miatt nem lehet olcsón kapni. További információ itt!
2008 októberében elkészült az első porcelán gömböc speciális minőségű herendi porcelánból. A matematikai képletes díszítésű üreges gömböc neve: Herend pszeudo-Gömböc, és a Boston Consulting Group tulajdona.
Felfedezése után a gömböc hamar a média figyelmének középpontjába került. Nem aratott ekkora sikert magyar felfedezés a Rubik-kocka óta (1974). Felfedezőit kitüntették a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével. A New York Times 2007 hetven legérdekesebb ötlete közé választotta.Az idei Sanghaji Világkiállítás magyar pavilonjának fő attrakciója a Gömböc bemutatása. A helyszínről érkezett beszámolók szerint korosztályra való tekintet nélkül érdeklődnek a látogatók a magyar találmány iránt, és láthatóan jül érzik magukat a világító végű, mozgó farudakkal ékített építmény falai között. (De jó lenne élőben látni...) A Lévai Tamás által tervezett pavilon középpontjában egy 2.5 magas krómacél Gömböc forma áll, ettől néhány méterre a látogatók egy "Gömböc-simogató" pulton kipróbálhatják a 18-24 cm magas, plexiből, alumíniumból, vörösrézből és bronzból készült Gömböcöket.

* * * * *

Mint megtudtam, a kínaiak két magyart ismernek: Petőfit, aki nemcsak tananyag, de állítólag kedvelt költő, a másik pedig a külföldön Hudecnek hívott építész-zseni, aki az 1930-as években Sanghaj arculatának egyik meghatározó építésze volt.
Hugyecz László Ede (1893-1958) magyar építész édesapja is építészmérnök volt: saját erejéből küzdötte fel magát mérnökké, építőipari vállalkozóvá. 1900-ban pl. alvállalkozóként részt vett a pesti kisföldalatti - a második európai földalatti vasút - építésében.A Magyar Királyi Építészeti Akadémián végzett tervező 1916-ban az I. világháború egy ütközetében lábsérülést szenvedett, a kozák lovasság foglyul ejtette. Szibériába vitték, ahonnan 1918-ban kalandos körülmények között sikerült megszöknie. Átjutott Kínába, ahol megtanulta az angol és a kínai nyelvet. Egy amerikai építészirodában kezdett dolgozni. 1922-ben megnősült, felesége a svájci-angol Gisela Meyer lett. Hugyecz hamar Sanghaj építészeinek legmarkánsabb alakja lett.
1920-ban került Sanghajba, ahol először egy amerikai cégnél dolgozott, majd 1925-ben saját vállalatot alapított. A Hudec Tervezőiroda Sanghajban 65 épületet tervezett; kórházat, templomot, színházat, mozit, egyetemet, lakóházakat. A század első felének legmagasabb épülete egész Kelet-Ázsiában az 1934-ben épült, 83,8 méter magas, 22 emeletes Park Hotel - melynek
tetején éjszakai bárt, a tetőteraszán pedig szabadtéri táncparkettet rendeztek be - szintén Hudec munkája.Igazi nagy épületeit az art deco stílus jellemzi, így a Grand Cinema vagy a Deluxe filmszínházakat, a Paramount báltermnet és színházi épületet vagy a Majestic színház letisztult, egyszerű belső tereit. Az art deco stílusa tökéletesen illett az akkor világvárossá formálódó Sanghajhoz, mert ebben a stílusban forrott egybe leginkább a szépség és a használhatóság.
Az 1929-es Cathay (ma Béke) szálló háromszög alakú épületének folyó felé eső tornyán Hudec könnyedén házasította az európai art decót és a több ezer éves kínai kultúra elemeit.
Hudec unokaöccse, Jánossy Péter Sámuel budapesti építész szerint Hudec kínai népszerűsége azzal magyarázható, hogy közel állt hozzá a keleti kultúra és formakincs, hiszen a magyar hímzésekben, fafaragásokban, tojásfestésekben vissza-visszaköszönnek a távol-keleti motívumok.
Hugyecz maga köré gyűjtötte a Sanghajban élő magyarokat, megalapította szövetségüket, melynek elnöke lett. Ebben a minőségében anyagilag és erkölcsileg támogatta rászoruló honfitársait, e tevékenysége elismeréséül az akkori magyar kormányzat tiszteletbeli konzullá nevezte ki 1942-ben.
1947-ben a kommunista diktatúra idején ismét fogságba került, ahonnan ismét sikerült megszöknie. Családjával elhagyta Kínát, és Svájcban, Luganoban telepedett le. Onnan Hugyecz Rómába ment, ahol egy különleges feladatot kapott: a Szent Péter sírját kutató nemzetközi csoport tagja lett. A régészekből, teológusokból álló, nemzetközi tekintélyű csapat négyévi munkájával bebizonyította, hogy az urna, amelyet mélyen a Szent Péter bazilika alatt találtak meg, valóban Szent Péter csontjait tartalmazza. Ez a munka alapvetően megváltoztatta életét, mélyen vallásos lett, hirtelen zenével és írással kezdett foglalkozni, rengeteget tanított, az építészettől pedig visszavonult.
A bazilika alatti ásatások befejeztével Hudecz a kaliforniai Berkeleybe költözött, ahova egyetemi tanárnak hívták. Itt halt meg szívinfarktusban 65 éves korában.